A vizsgáról

Zoltán a vizsgáról:

A tanfolyam zárónapja után kb. 2 héttel volt az elméleti és a gyakorlati vizsga. Elõször azt hittem, ez hosszú idõ, de aztán - magamnak köszönhetõen - majdnem kevés lett az elmélet bemagolására. Sajnos munkám miatt hét közben alig tudtam foglalkozni az anyaggal csak a gyakorlati részt olvasgattam, mert az érdekes, de mivel lefekvés elõtt tettem, kevés volt a hatékonyság... Maradt a 2 hétvége, de abból az elsõ kiesett családi program miatt. A második hétvégén ráébredtem, hogy még a tesztkönyvnek - közel 1000 kérdés - csak az elején járok, ezért a szombat-vasárnapot teljesen a tanulásnak vetettem alá, így egyszer végigértem a tesztkönyvön. Azt tanácsolom, inkább kétszer érjetek rajta végig, mert egy majdnem kevés lett számomra: a teszten pont annyi hibám lett, amennyi még elfogadott (8 hibapont). Csak egy hárompontosat rontottam, a többit érdekes módon egypontosakból szedtem össze, és volt jó néhány "nagyon nem balatoni" kérdés is. Igaz, a jogosítványunk folyókra is szól. Azt például eltévesztettem, hogy a zsilipbõl milyen szabályok szerint kell kihajózni és a folyami, menetben lévõ vontatott kötelék éjszakai jelzésénél is hibáztam. Szerencsére éppen átmentem. A szóbeli vizsgán velem rendesek voltak, sok minden ismerõs volt a tanfolyamról, meg a gyakorlati tankönyvet is elolvastam (igaz, sajnos pár oldal kimaradt). Itt például majdnem megakadtam a "hajóút geometriai jellemzõinél" de kaptam rávezetõ kérdéseket, és kivágtam magam. A délutáni gyakorlati vizsgán nagyon erõs szelünk volt, nem volt egyszerû megcsinálni a mentést, nekem pl. elsõre elment a hajó mellett a bója, de a vizsgabiztos -"Luxi bácsi"- nyugtatott és második kísérletre szépen sikerült. Jó néven vette az "öreg", hogy a vezényszavakat hangosan mondjuk, az alap manõverek is jól mentek és a csomózás is sikerült, így a végén sikeres önálló hajózást kívánt.

Miklós a vizsgáról

A vizsga valóban nem könnyû. Elõször is van egy tesztsor, pont olyan, mint egy Kresz vizsgán. A tesztlap képes és szöveges kérdéseket tartalmaz, ezekre kell helyesen válaszolni. A kérdések a Hajózási Szabályzatból vannak, amely a vitorlás hajókat érintõ elmélet mellett rengeteg olyan dolgot tartalmaz, ami nem is tartozik a vitorlázáshoz. Nagy részét a folyami hajózás és a vele kapcsolatos jogszabályok teszik ki. A tesztsor sikeres kitöltésétõl függetlenül jön a szóbeli vizsga. Itt tételeket kell húzni, pont, mint egy érettségin. Egyébként a szóbeli vizsga sikere nagymértékben függ a vizsgáztatótól. Én vizsga a közepén mentem be és a végén jöttem ki. Sikerült kifogni egy olyan vizsgáztatót, akik elszólta magát, hogy de jó, hogy van egy informatikus... Egyébként nem ez az általános, a többség csak kb. tizenöt-húsz percet szóbelizik. Ha kifog az ember egy ilyen vizsgáztatót, jobb, ha felkészül arra, hogy olyan dolgokat is kérdeznek tõle, ami csak eldugva található meg a tankönyvekben vagy nincs is benne. Például mennyi idõnként kell hitelesíteni a poroltót (évente), mi történik, ha egy nagyhajó megfordul (bebillen a fordulás irányába, majd átbillen a másik oldalra (vagy fordítva?) és csak aztán kezdi meg a kanyarodást. Azon se lepõdjön meg senki, ha vektorokat kell rajzolnia egy papírra, hogy megmutassa, hogyan fúj a szél két hegycsúcs között, s azt elhagyva mi történik vele. Ez utóbbit mellesleg a gyakorlatban tényleg tudni kell. A sikeres teszt és szóbeli után következik a gyakorlati vizsga. Szerencsére én is sikerrel vettem az akadályt. Amit általában kérnek az a vízbõl mentés, mert ebben a mûveletben benne van az összes manõver. Ezenkívül a hajón éppen semmit nem csináló mancsafttól (aki a következõ vizsgázó lesz) is kér pár csomót. A hajó vezetõjének plusz pont, ha hangos, határozott utasításokat ad a társaknak, fordulás és halzolás elõtt jól körülnéz és határozottan hajtja végre a manõvereket, utasítja a legénység többi tagját. A vizsga eredményét már helyben megtudja az ember, hogy sikertelen-e vagy sem. Ha minden jól megy, akkor körülbelül egy hónap múlva megjön postán a vezetõi engedély.